Hasznos linkek
- Füzesgyarmat város weboldala.
- Biharugra weboldala
- Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
- Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
- Nemzeti Adó és Vámhivatal
- Füzesgyarmati Családsegítő
- Magyar Államkincstár
- Szociális Ágazati Portál
- Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
- Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ
- Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
- Országos Egészségbiztosítási Pénztár
- Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás
- Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás
- E.ON Online ügyintézés
- GDF SUEZ Online ügyintézés
Házi segítségnyújtás
A házi segítségnyújtás célja:
A házi segítségnyújtás alapvető célja, hogy Biharugra településen élő rászoruló számára egyenlő eséllyel hozzáférhető szolgáltatást nyújtson a legszükségesebb elemi életfeltételek biztosítása érdekében. Ennek megfelelően alapvető cél az igénybe vevő - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében való önálló életvitelének fenntartása. A jól működő házi gondozás teremtheti meg a lakóhelyen, saját lakáson való szociális ellátás lehető leghosszabb ideig történő fenntartásának feltételeit.
A házi segítségnyújtás feladatai:
A házi segítségnyújtás feladata segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevőnek abban, hogy fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házi segítségnyújtás konkrét feladata, hogy a kliens meglévő fizikai, mentális és egészségügyi állapotát megőrizze ill. megerősítse, segítséget nyújtson a prevencióhoz.
A szociális szolgáltató központ házi segítségnyújtás keretében gondoskodik:
- azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak,
- azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
- azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát
igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.
- azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
A szolgálat feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete:
• saját környezetében,
• életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően,
• meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.
A házi segítségnyújtást a napi gondozási szükséglet szerinti időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. A gondozási szükségletet az intézményvezető, vagy az általa megbízott gondozó vizsgálja. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt tájékoztatni kell a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
A főbb gondozási feladatok:
• az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,
• az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása,
• közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában,
• közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében,
• segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában,
• segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának
megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában,
• részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok
szervezésében,
• az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való
hozzájutásban,
• az előgondozást végző személlyel való együttműködés,
• szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése.
A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási terv készül.
Amennyiben ápolási feladatok ellátására is szükség van, a háziorvos útmutatása alapján a gondozási terv kiegészül ápolási tervvel is.
A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a szociális szolgáltató központ vezető gondozója, vagy a gondozás irányítója a gondozási tervben foglaltak figyelembe vételével határozza meg. A szociális gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátással; a házi orvosi szolgálattal, a körzeti védőnővel, valamint egyéb egészségügyi ellátással.
Biztosított szolgáltatások formái
A biztosított szolgáltatások köre kiterjed az ellátott személy igényei és a szolgálat ajánlásai alapján kialakított gondozási terv szerint meghatározott, illetve egyéni igények alapján választott eseti szolgáltatásokra.
Segítséget adunk:
• hivatali ügyintézésben, szükséges nyomtatványok kitöltésében;
• egészségügyi és szociális szolgáltatások igénybevételében;
• gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök beszerzésében, használati útmutató ismertetésében;
• lakókörnyezetben az önálló életvitel fenntartásában
• alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésében;
• az ellátott higiéniás környezetének megtartásában;
• bevásárlásban;
• vészhelyzetek kialakulásának megelőzésében.
A segítségnyújtás mindig személyre szabottan, tervszerűen és a fejleszteni kívánt területre fókuszálva történik. A részletes feladatellátáshoz egyéni gondozási tervet kell készíteni, amelyet évente felülvizsgálnak. A szociális gondozók napi gondozási tevékenységeikről gondozási naplót vezetnek.
Az ellátás igénybevétele
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve az indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselő terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta – önállóan terjeszti elő. Amennyiben az ellátást igénybe vevő nem képes aláírni egészségügyi helyzetéből kifolyólag, úgy háziorvosi igazolás alapján a központvezető kezdeményezi a Hatósági Bizonyítvány kiállítását az önkormányzatnál.
A szociális ellátást szóban vagy írásban kell kérelmezni (9/1999. SZCSM ren. 3 § (1))
A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell az 1. számú melléklet I. része szerinti Egészségi állapotra vonatkozó igazolást. (9/1999. SZCSM ren. 3 § (2))
Szt. 115/A. §-a vagy a fenntartó döntése alapján térítésmentesen biztosítandó ellátások kivételével valamennyi személyes gondoskodási forma esetén a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot. (9/1999. SZCSM ren. 1 sz. melléklete II)
Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéről. (9/1999. SZCSM ren. 18 §)
Térítési díj:
A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. 1993. III. 115. § (2)